Hold - Lyrics - F.o. System

Mikor leszáll az éjszaka, és feljön a hold, Sápadt fénnyel elborítja a szürke por, Én érzem, hogy a torkom elszorul, Mikor az elfojtott vágyak rám törnek vadul. Olyan kihalt ez a város, olyan üresek a házak, Lenn az utcákon a sötétből majd feltűnnek az árnyak. Amíg tart az éjszaka, és fel nem kel a nap, Érzem addig tart ez a pillanat Hiába, már nem hallani a hangomat, Én érzem, hogy belülről valami mindig fogva tart. Takard el a szemem és takard el a szám, Már nem mozdul a kezem és már nem nyílik a szám. Egy néma sikoltás, ami belőlem tör elő, Én még menekülnék, de nincs bennem elég erő. Hiába üvöltök, nem hallani a hangomat, Én még menekülnék, de belülről valami mindig fogva tart. Hiába, már nem hallani a hangomat, Nem enged szabadon, belülről fogva tart. Ez az álom,ami elkísér újra és újra, Én lázas arccal, nedvesen a párnádra borulva, Remegve ébredek, nem lehet álom, Magamhoz térjek végre, én csak azt várom. Hiába üvöltök, már nem hallani a hangomat, Nem enged szabadon, belülről valami fogva tart. Egy néma sikoltás, ami belülről tör elő, Én még menekülnék, de nincs bennem, nincs elég erő.