Talán - Lyrics - F.o. System

Talán Lassan magával sodor a remegés, ez az üresség, ami elborít már És a megadás könnyeit,letörli rólad majd a valóság, Akkor végre megérted, hogy szükségem van rád, Még talán, minden szó, minden vágy után Az úton, ami a semmibe vezet, az éjbe zuhannak a nappalok, S a testünkre rajzolt jelekbõl, felismerik már a holnapot. Miért nincsenek ablakok, a félelem falai között, S az ajtók, amin átjutottunk, bezárulnak a hátunk mögött (már) És ha túl vagyunk már mindenen, mert nincsen múlt és nincs jelen. Mikor átlépünk egymás felett, kéz a kézben még veled. A kétségbeesés hullámai, ha átcsapnak a fejünk felett, S az õrület szavait végre megértem, hogy mit jelentenek. A tükörbõl a múlt ezer arccal néz vissza rám, Én elfordulok majd csendben, hogy ne lássam, ne érezzem... Talán minden szó, minden vágy után, másképp nézel rám. Talán...