Obsidian shell

Az óceán vizében Hullámok torz tükrében Látom emlékeim foszlányait Egy élet áll mögöttem Fényesen, tündöklõen De lépni kell, ideje távozni A lángok kigyulladtak Elvágva a sötét múltat A holdsugár...

Csillagport visz a tavaszi szél Soha nem vész el, ami benne él Száz történet vele száll Ahogy tompán szól egy kopott gitár Fényes csillag, forró tûz Ó, ez az mi ehhez a helyhez fûz Vége tán, vagy jön...

Végtelen messzeségben Fátyolos szendergésben Ködös folyónak partja Hol fûnek sincs már sarja A folyóvíz vöröslik Bosszúnak vére folyt itt Ártatlan áldozatnak Elbújni már nem tudtak Ez a hely egy...

Hófödte táj... Egy holló fagyott szárnnyal száll Tarkopasz fák... Rémálma valósággá vált Amerre néz, csakis pusztaságot lát Élelem nélkül várja a biztos halált Hóvihar sûrûjében keresi a célját Ily...

Ébredés egy sötét ágyon Az új látomást várom Odakint már nem süt a Hold Jégesõ veri fel a port Álomra hajtanám fejem De most nincs senki itt velem Magam maradtam magamhoz De az álom új kalandot hoz...